Különbség érzés és érzelem közt

Az érzés és az érzelem szavakat gyakran szinonimaként használjuk a hétköznapokban, de valójában különböző dolgokat jelentenek. Ennek megértése segíthet abban, hogy tudatosabban bánjunk belső állapotainkkal, felismerjük, uraljuk vagy épp megértsük azokat az üzeneteket, amiket ezek közvetítenek felénk. Ezek működésüknek megértése által nem szolgái leszünk az érzéseinknek és az érzelmeinknek, hanem urai és újra a hejére kerülnek, jelzésekké válnak és nem irányítóvá az életünkben!

Milyen érzelmek azok, amiket megtapasztalhatunk?

Alapvetően két jellemző kategóriába sorolhatjuk öket a kellemes, kívánt, jó érzelmek és a kellemetlen, nem kívánt és rossz érzelmek.

• Kellemes, kívánt, jó érzelmek: 
• szeretet, öröm, nyugalom, büszkeség, reménység, hála, elégedettség
• Jellemző, hogy ezeket a pozitív érzelmeket az ember nagyrészt valami önmagán kívüli dolog váltja ki és csak kisrészben az ember maga generálja.
• kellemetlen, nem kívánt és rossz érzelmek:
• harag, gyűlölet, szomorúság, félelem, rettegés
• Jellemző, hogy ezeket a negatív érzelmeket az ember nagyrészt önmaga hozza létre, generálja és tartja fent egy kívülről jövő hatásra reagálva. 

Ebből is látszik, hogy az ember a szeretetre és a jó érzésekre lett alkotva és a félelem és a negatív érzések nem természetesek. 

Alapvetően az érzelmek az ember lelkében jelennek meg ott öltenek testet, meghatározható állapotokat. Lelkünk az érzelmek othona, játszótere, küzdőtere. Ez az állapot vagy ennek az állapotnak a tartosságga nagyban múlik az egyén akaraterején és személyiségének egységén. Minnél fejlettebb, összeszedettebb egy ember, annál inkább képes az érzelmeket kontrol alatt tartani, valamint különbséget tud tenni a saját maga által létrehozott érzelmek és a rá sugárzott érzelmek közt.

Az érzések amiket megélhetünk, megtapasztalhatunk

Erre is igaz az érzelmeknél megjelenő kettősség, a kellemes, kívánt, jó érzelmek és a kellemetlen, nem kívánt és rossz érzések. Annyiban tér el ez, hogy az egyénileg van ami más kategóriába tartozik. Főként a férfi és női érzésvilág eltér egymástól.

• Általába kellems, jó és kívánt
• simogatás, izgatóan ható érintés, 
• Általában kellemetlen, nem kívánt és rossz:
• szúrás, fájdalom, hányinger, égés, fázás

Általánosságban elmondható, hogy az érzések hamarabb váltanak ki reakciót belőlünk, mint az érzelmek. (Űss vagy fuss) Valamint az emberi testel, a test érzékelése által éri el az érzés megjelenését és csak ez után vált ki lelki reakciót, ami egyénenként más lehet.

Honnan tudhatom, hogy egy érzés az enyém-e?

Egyszerű szabály:
👉 Az az érzés a sajátom, amely az én döntésem következtében keletkezik. Ugyanakkor az érzelemkeltés nem lehet cél, se magamban se másokban, az mindig csak mellékes következmény!
Ez azt jelenti, hogy:

• képes vagyok fenntartani vagy megszüntetni a döntésem által,

• én vagyok felelős a létrejöttéért,

• nem valaki más irányítja azt.

És mi van a külső hatásokkal?

Ha egy érzés:

• egy külső esemény,

• egy másik ember viselkedése vagy

• egy körülmény hatására jön létre bennem,

akkor az nem teljesen az enyém, nem lehet tartós – csak megtapasztalom.
Nem én hoztam létre, ezért nem is biztos, hogy teljes irányításom van felette. Az, aki kiváltotta bennem, képes lehet fenntartani vagy megszüntetni azt.

Ez különösen fontos akkor, ha:

• valaki manipulálni próbál érzéseinken keresztül,

• vagy ha mi magunk ragaszkodunk egy olyan érzéshez, ami nem belőlünk fakad, csak megszoktuk.

---

Miért fontos ez a felismerés?

✅ Mert tudatosítja a felelősségünket a saját érzelmi világunk felett.
✅ Mert felszabadít az alól, hogy mások érzéseit cipeljük.
✅ Mert segít elengedni azt, ami nem a miénk, csak átáramlik rajtunk.
✅ Mert így kevesebb hatalmat adunk mások kezébe az érzelmeink felett.

---

Gyakorlati kérdés, amit feltehetsz magadnak:

„Én döntöttem erről az érzésről, vagy csak reagáltam valamire?”
Ha én döntöttem, akkor az az érzés az enyém.
Ha csak reagáltam, akkor az érzés nem teljesen a sajátom – csak átélem, de nem birtoklom.